Csak az tudhatja mi az igazi szeretet,
Ki szabadnak született.
Ki világ életében szabadon szeretett,
Ki a világban szabadon repkedett.
Kit nem zártak kalitkába,
Kinek nem foszlott szét legszebb álma.
Kit mindig szerettek s ő viszont szeretett,
Kinek szíve a szerelemtől fénylett.
Lelke mindig nyugodt,békességet lelt,
Ki mindig igazat mond még ha fáj is odabent.
Ki belátja hibáit miből lehet ezer meg egy,
De szívét csak a szeretet erősítheti meg.
Mindig őszintét szól,ajkát hazug válasz nem hagyja el,
S szívben csak egy embert rejt,egyet melynek mindig felel...
Hiányzik :
Egy hang.
Egy arc.
Egy ölelés.
Egy mosoly.
Egy kedves szó.
Egy érzéki símogatás.
Egy tűz forró csók.
Egyszóval hiányik Ő...
Valamikor réges-régen élt egy kicsi barna lány,
Szíve mélyén szerelem gyúlt mint egy apró szalma láng.
Szerelem volt úgy érzete,szerelem volt igazán,
Szíve mélyén ott lapult a bánatban egy barna srác.
Elfeledni őt oly könnyen nem tudta,
Szíve szakadt meg mikor más lánnyal tudta.
Meg látta őt mással csókolózni,
Meg tanult ő igazán csalódni.
Fájt a szíve hogy elhagyta őt,
De nem tudta,a srác mindig várta őt.
Hozta a póstás a levelet,s a lány csak kesergett,
Ez állt benne:"Én csak téged szerettelek!"
Barna kislány szíve szomorú,
Leborul egy fejfához min nincs csak egy koszorú.
Ez áll a koszorún mi fájó és bánatos:
"Szívem csak téged szeret,légy hát áldott és soha sem bánatos!"
De a barna lány csak sír,hull a könnye,
Elment tőle kit szeret örökre....
Nem vagy más csak egy gyönyörű virágszál,
Nem vagy más mint egy fénylő csillag az égboltnál.
Nem vagy más mint egy törékeny nád szál,
Mi tónak partján büszkén áll.
Szép tónak tükröző partján,
Meg láttalak és az álom tova szállt.
Volt egy álom mi rólad szólt,
És most látom,ez nem csak álom valóság volt.
Be teljesült mire vágytam,
Álmaimat valóra váltottam.
Te voltál az álmom,
Köszönöm hogy melletted utamat járhatom...
Feltörnek a régi emlékek,
Előtörnek a régi vágyak.
Tudom te mással vagy de én még is téged várlak,
Várlak talán nem hiába,
Szívemben újra kigyúlna a vágyak.
Fellobban a tűz mely régóta szunnyadt,
Újra éled lelkem miben szerelem szunnyadt.
Elég volt egy gondolta mit tőled hallottam vala,
És szerelemnek lángja fel lobbant általa.
Bár erős a szívem de mégis reá vár,
Nincs még egy ember kire szívem vár.
Várom őt minden nap hogy szóljon itt vagyok,
Szerető szívem csak Ő érte ragyog....
Meg látni egy embert kit valaha szerettél,
Meg látni rajta azt mibe beleszerettél.
Mikor rád néz látni hogy boldog,
Két gyönyörű szeme csak úgy sugároz.
Szíved meg dobban,szeretetre éhes,
Eszedbe jut sok emlék,mely szép és édes.
De küzdesz ellen,mert tudod nem szabad,
Bár tudod hogy piciny szíved,érte meg szakad.
Várod,hogy egyszer még eljő hozzád,
Éltet a remény mely gyengéden fűz hozzá.
S tudod hogy szeret még
Ott a szíve legmélyén...
Már nem érzem azt a vágyat,
Már nem érzem azt a tüzet.
Mi feléd repített mint egy ártatlan szüzet.
Szívem meg kövült,kővé vált,
Kihalt belőle minden érzés mit valaha táplált.
De a kőszív is meg repedt,
Meg hasadt hamar.
De ígéri neked!
Végi kísér utadon,és mindig veled marad.
Távolból figyel,reád vigyázva marad.
Darabjaiból majd kőfalat emel,
Mit e világon ledönteni nem lehet.
Ki azt hiszi neki sikerül ledönteni e falat,
Tévhitben ringatja magát vala.
Próbálták ledönteni,megmászni sokan,
De meredek kőfal és el buktak rajta sokan.
E szív csak ennyit súg neki:
"E világon nem született senki ki e falat ledöntheti,
Mert ő a túlvilágon született ott kell őt keresni"...
Csak egyszer kellett volna meg kérned.
Csak egyszer kellett volna mondanod bocsánat.
Csak egyszer kellett volna mondanod maradj még.
Csak egyszer kellett volna mondanod szeretlek még.
Csak egyszer kellett volna ne menj el tőlem.
Csak egyszer kellett volna kellesz nekem.
Csak egyszer kellett volna igazat szólnod.
Csak egyszer kellett volna vigasztalnod.
Csak egyszer kellett volna vissza tartanod.
De te egyszer sem tetted ezt,inkább össze törted szívemet...
Ne haragudj rám,mert csak téged szeretlek.
Ne haragudj rám,mert neked adtam a szívem.
Ne haragudj rám,mert sohasem feledlek.
Ne haragudj rám,mert te voltál nekem az egyetlen.
Ne haragudj rám,mert ölelésed nem feledem.
Ne haragudj rám,mert csókjaid sosem feledem.
Ne haragudj rám,mert bennem él még a vágy.
Ne haragudj rám,veled álmodom át az éjszakát.
Ne haragudj rám,ha néha könny szökik szemebe.
Ne haragudj rám,mert te voltál a mindenem.
Ne haragudj rám,mert csak vigyázni akartam rád.
Ne haragudj rám,mert csak a kezedet fogtam.
Ne haragudj rám,hogy lélekben mindig veled voltam.
Ne haragudj rám,hogy mindig oly őszinte voltam.
Ne haragudj rám,ha néha rossz voltam.
Ne haragudj rám,hogy az életem adtam volna érted.
Ne haragudj rám,hogy tiszta szívből szerettelek téged...
Szívemben újra szerelemnek lángja gyújt,
Te élesztetted fel nekem mikor feléd vitt az út.
Tündöklő szemed,gyönyörű mosolyod,
Arcod ragyogása,bársonyos hangod.
Most újra érzem hogy boldog vagyok,
És olyan érzés ez mint mikor egy felhőn vagyok.
Tündöklő szemed ragyogása beragyogja napjaim,
És csak hozzád vezetnek álmaim.
Megszűnt az álom valósággá vállt,
Mert a sors nekem adott amint egy Isteni csodát.
A sötétség királynője már elillant tőlem,
Fényesség vezeti az utam előre.
Te hoztad ezt a fényt mely vezet engem,
Elindulok feléd egy ismeretlenben.
Ez a láng mely szívemben ég,
Kísérjen utunkon s nekünk ragyogjon az ég.
Dalolják a madarak fent a magas égen,
"A mi szerelmünk soha ne érjen véget."
Mi szeretjük egymást így legyen ez végig,
Szép szerelmünk kísérjen a sírig....